....levetettem magamrol a Yukatat es a fa ulökere dobtam...kileptem a papucsbol...enyhe felhomaly uralta a furdö ezen reszet.Amikor beleptem a ritualis mosakodo helysegbe, megpillantottam nehany ferfit, aki atelessel vegezte a ceremoniat, ami megtisztitotta testuket lelkuket...lecsuccsntem az apro fabol keszult kisszekre...vizet meritettem a dezsabol, es megkezdtem a megnyugtato, kellemes folyamatot.Amikor egy pillanatra felpillantottam, meglattam a szomszdom hatat...hat vaalmi ilyesmi miatt voltam itt...hatat tetovalas diszitette...szines, szep....kihivo...egy pilanatra jobb kezet megpillantra bizonyossa valt, ki ö , es mit csinal...hianyzott egy ujja.....hagytam, hogy akellems meleg viz, amit magamra öntöttem ujra es ujra vegigcsorogjon rajtam...a meleg göz kellemesen bagyitott....ritualem vegeztevel beultem a meleg forras altal taplalt kis bazaltköböl kirakott medencebe, ami felett enyhe parafelfö lebegett...ereztem, ahogy szinte felolvadok...eggye valok a vizzel...csönd volt.senki nem beszelt...hisz ez volt a masik lenyeg.csendben lenni....amikor par oraja beleptem a tradicionalis szentelybe, eltöltöttem egy jo felorat a dojoban...ultem egyedul...s csak meredtem magamba...annyira sietunk...de annyira...hogy neha le´marad a lelkunk valahol....ugy ereztem, most bevartam...utolert.Nyklancom, melyet sokan megmosolyognak, most is rajtam volt.Mikor a csöndben erzetm, hogy ujra eggye valok sajat magammal, megerintettem az amulettet.Kinek nincs ilyen...?Jo az, ha valamiben hiszunk, barmiben is...elhuzva a rizspapirbol keszult vekony ajtot meglattam egy szines kimonoba öltözött alacsony nöt, aki szinte eszrevetlenul suhant kezeben egy talcaval...megpillantva engem megallt, meghajolt, es neman felem kinalta a talcan levö poharakat...zöld tea...evek ota nem iszom vizet, csak zöld teat.Elvettem egy poharat a talcarol, neman megköszönve, es kerestem egy helyet ahol a földre leterdelve lassan elszopogattam.Athatott az iz, es a vele jaro nyugalom. Milyen regota is nem ultem igy...nyugalomban.Ahogy Yukatam megigazitottam, az övet kisse meglazitva eszembe jutott elsö elmenyem ezen ruhadarabbal....ami azota is kitörölhetetlen...vajon memoriank hogyan es mi alapjan szelektal az emlekeink közt...?A falon, ami kellemes nyugtato szinkombinacio elegyet adta nehany koan feliras volt olvashat, mar aki ertette a nyelvet.En nem birtam, de tudtam, megis mi all a falon. Amikor a Ryokanban talakoztam valakivel...es utana sokaig egyutt meditalva merultunk el avegtelen vilag tengerocenjaban, megtanultam egy ket alapvetö dolgot....amit ugy tunt elfelejtettem.De megsem, hisz rapillantva a falra, belemvillantak a kepek...es erzesek.A bambuszbol keszult butorok....a frissen, elöttem elkeszitett könnyu etel....a kelleme rizspalinka....a fustölö illlata mind boditolag hatott ram...a meisen kimono elenk szinei...itt-ott kivillantva nemely testreszt, mind-mind selytelmes varazssal hatott at.Az elhangoztt mondat...mely magaban hordozta azt, amit mi itt nyugaton bizonytalansagank hivunk...felhivta arra a figyelmem, hogy igazabol semmi sem biztos...Kanagaete okirnasu....szolt a mondat. Nem...vagy igen...vagy megis nem...esetleg lehet?Ahogy mindez atfutott rajtam egy pillanat alatt, a talcas nö eszrevetlenul eltunt. Egykori tanitomesterem mar reg megmondta azt ,amit igazabol mind tudunk...melyen...de vaahogy megis elfelejtjuk...Probalj meg ugy elni, hogy ne vegyenek eszre ott ahol vagy, de hianyozzal onnan ahonnan elmentel...szolt a Mester...filizofiam vegere erve a folyoson vegigbandukoltam, miközben megfigyeltem az apro ladakat a folyos menten, kisebb kosarakat, es a szep rendben elhelyezett növenyeket. Azert amiert idejöttem, megtalaltam.MAr csak a kivitelezes modja varatott magara.De ez neha spontan adodott...itt, ezen a bekebeli helyen is megtalalhato minden ahhoz, hogy egy yakuzat atsegitsunk a folyo masik oldalara...valaha tudtam a shinob irit..amivel megtudtam közeliteni sok mindenkit. Ahogy bandukoltam afolyoson, az egyszeru, letisztult formak közt eszembe ötlött, hogy mekkora hasonlosag van ezen kultura bizonyos elemei, es egy eszakeuropai kultura elemei közt...stilus, kifejezesmod, viselkedesmod...meg a nyelvhasznalat is...erdekes felismeres volt.
Vacillaltam egy ideig, majd beleptem a furdöhaz ajtajan....es megkezdtem ritualis tisztalkodasi ceremoniam....ami lelkemnek is jot tett...a jövöre is nezve.VAjon europiai emberek...miert nem elunk a maban?MIert nem ulunk le, es hagyjuk athatni magunkat....szinekkel, formakkal, illatokal, hangokkal, erzesekkel...?
