...mindig kerdeskent merul fel, hogy vajon hol lakik a lelkunk?mi a lelek?milyen szerepe van az agynak a lelek letezeseben?vajon az agyunk csak egy fizikai jelenlete a leleknek, ugymond "testi" megvalosulasa.Miert van az, hogy egyesek allandoan azon gondolkodnak vajon miert?mi lenne ha?mi lett volna ha?masok meg elmennek a "dolgok"mellett lazan...vajon miert erzi az ember,hogy a "lelke" megserult....a lelke, ami talan csak egy virtualis kivetules...abban a pillanatban, amikor ezen gondolathalom atsuhant rajtam tavol allt tölem annak a gondolata, hogy tovabb letezzek mint ember. Ahogy vegigtekintettem a körulöttem levö targyakon, embereken, minden, mint egy lassitott film, szinte alig mozdult, es en alaposan szemugyrevehettem mindent....mindenkit. Egyedul voltam, kulönös, de nem ereztem magam egyedul...valami körulölelt, athatott...valami olyan, amit az ember ritkan erez...letezesem lenyege igazabol az allando igazsag, es utkeresesböl allott eddig...abbol, hogyan es hol erezzem meg azt, ami boldogga tesz, ami kielegit. Folyton folyvast utaztam, jöttem-mentem.... es közben elvegeztem a ram bizott feladatokat. De mindeközben tudtam, hogy alapvetöen egy helyen lenne dolgom, egy helyen az eddigi tapasztalatokat összegyujtve es szortirozva ereznem magam jol...de vajon ki nem?ahogy minden,amit eddig tettem, es gondoltam azt tamasztotta ala, hogy letezik, az örök, es egy igazsag...azaz a teljes tisztasag, ugy a szavaim is tukröztek bensömet. Es lassan egyre kevesebben hittek ebben...egyre kevesebben ertettek, hogy azzal, hogy allandoan az anyagi vilagban, a targyak, es tettek fogsagaban vergödnek elszalasztjak maguk mellett az egyetlen dolgot, ami lenyeges. A lelek öszinte tisztasagat....Ki tudja mindezt megtartani, fenntartani manapsag?Es hogyan?Vagy csak en vagyok az, aki elsiklik minden mellett, es egy mellekvaganyon eli az eletet?Vagy sok mellekvagany van?Van e fövagany egyaltalan?Es tulajdonkeppen, ha majd megöregszem, es vegigpergetem aktiv eveim, buszken nezek e majd vissza?De leginkabb boldogan...?Ezen filozofalgatas valojaban csak idörablas, mondjak sokan....Valoban, hiszen igazabol termese nincs, hacsak talan nem az, hogy nem sablonok, nem elöre megirt es elgondolt semak szerint eljuk az eletunket, mint egy robot, akit beprogramoztak...jobb lesz ettöl nekunk?Nem tudom...Mindaz, amit magunkban hordunk, genetikailag, illetve megszerzett tudaskent egyszer biztos ervenyre jut...igy vagy ugy, itt vagy ott...ezen a vilagon, vagy egy következö eletben....Ahogy elforditottam a kulcsot a zarban, egy pillanatra az eddig kialudt villanykörte egy pillanatra felvillant, es megvilagitotta az ajto felett levö szamot. A szobam szamat....ahol lassan masfel eve lakom....egy pillanatra eszembe jutott az, aki nekem ezt a kulcsot ajandekozta. Vajon tudja e mit adott?Az örök boldogsag es szenvedes egyuttes kulcsat....egy kulcsot sajat lelkem hetedik szobajahoz....ahol a titkok rejtöznek, amik talan sosem kerulnek napvilagra, talan azert mert mi nem engedjuk, talan azert, mert nincs aki kivancsi lenne rajuk....
2011.03.28. 20:08
Szólj hozzá!
Címkék: a kulcs filozofia 2046 ertelme boldogsaghoz letezes
A bejegyzés trackback címe:
https://vincentleroy.blog.hu/api/trackback/id/tr512779909
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.