Nem igazan értettem mit kerestem mar megint itt.Egyszer mar jártam itt, örultem, hogy kimenekultem. Nem szokas manapsag hösködni, vagy ha megis, nos többnyire csak bolondok teszik. Az igazi hösösk ideje lealdozoban van szerintem. Es egyebkent is, alapvetöen nem ide indultam, nem ez volt az eredeti uticel a terv serint, de mikor mar szinte befeszkeltem magam Tangerban a szallodamban, szetdobaltam a ruhaim, kinyitottam a terkepeimet, elövettem a jegyzeteket, szerencsetlensegemre kinyitottam a laptopomat, csatlakoztattam a feher lifegö modemet, es lam maris elolvastam a remek emailjeimet. Az a legjobb, ha nincs aram, vagy nem is, aram az kell .Nincs "tererö" vagy telefonon kivul semmi mas. De igy elert es elerenek az uj utasitasok, hirek, akarmi mas. Bombazva vagyunk, stimulalva folyamatosan. Email, sms, telefon, akarhol, akarmikor, barmikor naponta 20-30szor. Es szep lassan fuggöve valunk, ha 2-3 oran keresztul nem kapunk stimulust, megvonasi tuneteink lesznek, beindul az önronto kör, negativ gondolatok, nem erdeklödnek utanunk nem erdeklunk mar senki mast stb. Nem jo ez igy....gyorsitva vagyunk, agyunk az agyunk szet van pörgetve a technika altal. Nem vezet ez jora, erezetm...Igy volt ez most is. Mar vart egy mdosito email a celt illetöen. Tangert felejtsem el, elnapolva, bankszamlamon a szokasos tiszteletdijon felul extra utalas...a hely miatt. Nem tanultam meg meg nemet mondani teljesen...azonnal valaszoltam egy sor kerdessell, es ez egy nagy hia volt. Ahelyett, hogy vartam volna, hagytam volna magamat vegiggondolni a dolgokat. Ahogy ezt regebben oktattam...regebben...talan ujra el kellene kezdenem ezt...talanHamarosan...de most tudattalanul cselekedve igent mondtam az uj feladatra.Igy hat itt voltam ujra...ide nem nagyon szerveznek turistautat, se konferenciakat..semmit sem, egyszerubben szolva. Itt , Afrika szrvan egy valami ervenyesul, na jo, nem , 2 dolog : a penz es a fegyver. Ebböl mindkettövel rendelkeztem....Lementem a az utcai kavezoba, bar inkabb egy teat ittam, vagy szerettem volna inni. A kis kerek asztal melle ultem, körulötttem galabejat viselö alakok, nehany gyerek szaladgalt az utcan, egy keverek kutya szladt valahova, kialtasok hangzottak messziröl, egy otromba radiobol helyi zene harsogott, szemet hevert az utcan, ujsagpapir, ures palacok...Team tömeny volt es nagyon cukros. De igaabol nem ezert jöttem...igy fapofaval kortyolgattam, Vartam....Yakoub nevu helyi emberre. A helyi Robin Hoodok alattvalojara...erösen elnyutt farmeomban, 3 napos viseltes polomban nem tuntem nagyon fel, arcomon borosta, a napcserzette bör felett...Oram nem volt, egy regebbi jellegtelen napszemuveg volt rajtam. Semmi olyan, amiert esetleg ki akarhattak volna rabolni. Semmi nem utalt arra, hogy esetleges potencialis celpont lehetnek...Mogadishou, amit sokan nem is ismernek, kevesebben tudjak hol van, es meg kevesebben i , hogy mi törtent es törtenik itt mostanaban...Ehes letttem a varakozasban...majd este bekapok valamit.Elöbb legyek tul ezen, gondoltam. A tazo tulaja nem messze velem szemben uldögelt, vizipipjat szivta, a vendegekkel diskuralt, mindent athatott a kellemesnek mondhato keleti dohanyillat. Hirtelen khat-et tamadt kedvem ragcsalni, ami egyfajta helyi amfetaminszeru anyag, egy növeny, melynek a leveleit ragni kell, minel frisebb, annal jobb. Yakoub nem jött, igy tovabb nezelödtem...Tudtam, hogy hamarosan felhangzik a Muezzin eneknek nem nevezhetö hangja. Valamikor biztos mindenhol az volt, de mara marcsak egy ocska hangszorool kialtozo hang maradt. Ezert a kijelentesert a fejem vennek itt, tudtam....de eleget lattam es hallottam, hogy ki mrjem jelenteni ezt. Talan Szaud-Arabiaban maskent van, nem tudtam...ott meg nem jartam. Lssan vegere ertem a ksikancso teanak, es Yakoub sehol sem volt...Talan mar lakmaroznak rajta a kóbor ebek valahol, ki tudja...errefele könnyen megesik ez...jobb oldalt egy asszony tunt fel, ma meg nem is lattam nöt, hasitott belem a gondolat. Egy hatalmas kosarat egyensulyozott a fejen, a kosarban frissen sult kenyer, lapos, omlos...szerettem ezt a fajta kenyeret.Töltve, vagy martogatva is jo volt. A nö siita volt, csk a szeme latszott ki. Tiszteltem ezeket az asszonyokat, es minden nöt az iszlam vilagban. Nem tudom, hogy valojaban hogy ment sok szaz eve, de a leirasokbol kitalalhattam, ha a morok spanyolorszagban csak megadoztattak a helyi lakossagot es meghagytak valasukat szabadon gyakorolni es nem teritettek at öket, ugy mint kesöbb az un. kereszteny testeverink, akkor talan a nöknek is jobb sorsa volt akkor az iszlam vilagban. Amint vegigment az uton, egy pillanatra felem nézett...vagy inkabb csak arrafelé ahol ultem.Igazabol sosem ertettem a vallas neveben eröszakot elkövetö emberek, mindegy is az, hogy kereszteny avagy buddhista volt az illetö.Azt gondoltam, gyenge emberek ezek, es egyvert, egy eszme möge bujnak, azert, hogy vegigvihessek szörnyu tetteiket. Hát kerem., ez az ugynevezett fantasztikusan fejlett ember...egy kutyaugatas teritett magamhoz az elmelkedesböl. A nö, fejen a kosarral most haladt el mellettunk, a környezö ferfiak ugyet sem vetettek ra, csak en figyeltem meg alaposan....egy valamikor vilagos papucsot viselt a laban, egyebkent egesz testet fekete slöja fedte. Igencsak magas volt, es ez meglepett...igazabol nem ertettem a nöket ebben a vilagban. Össze kellett volna fogniuk, es lerazni magukrol az igat, megalaztatast, kinzast, szolgasagot...es senki snem mondhatja, hogy evezredes tradicio, avagy igazsag, hisz Nubia teruleten, ill. a nubiaiak közt matriarhalis viszonyok vannak meg most is, es az innen pl. nem messze fekszik. A frissen sult kenyer illata lassan belengte a teret, atveve a helyet a vizipipa, tea, cigi es kitudja meg minek az illatanak...ahogy a nö tavolodni kezdett,, lopva egy utolsot pillalantott a teazo fele... Ö is ember volt, talan vagyakal, soha be nem teljesulö kivansagokkal....szinte nullaval volt egyenlö az eselye annak, hogy ebböl a kulturkörböl, miliöböl kiszabaduljon....ismerten szamos ilyen törtenetete...levettem a napszemuveget, es a ksasztalra dobtam. A nö magigazitotta a fejen a kosarat, es ekkor meglepö dolog törtent..ahogy felnyult a kosarhoz, kivillant a csukloja, hisz kesztyu volt rajta, es a pillanatra felrehuzodo kesztyuszövete alol felbkkano bör...feher volt, hofeher. Azzel az egy mozdulattal megigazitotta a fejkendöjet is....egy pillanatra ekkor megpillantottam a szemit is, melyeket eddig takart a fejkendö....soha sem fogom elfelejteni azt a pillanatot....a feher bör melle egy inkabb zöldes, mint barna szempar tartozott..csak nem...?csak nem egy feher nöt rejtett a slöja?Eltuntek mellölem ferfiak, az ima ideje közeledett, a tulaj is vhova visszahuzodott...A nö megallt. Bar delutan 5 ora körul volt, a Nap meg igy dcember közepen is oly erös volt, hogy szinte alig lehettett latni a fenytöl...felhangzott vhonnan a Muezin...felhangzott???felorditott, lett volna a a helyes szo...vartam, hogy a nö leteszi a kosarat, keres egy helyet az imahoz...de nem tette. A kosarbol egy kenyeret vett le, lehuzta a kesztyujet, es ekkor minden összeallt. A börszin, a szemek, es akez....a radiobol felem szuremkedö zene, a muezzin hangszorojaol arado ima, a mindent atlengö kenyerillat, es a belevegyulö kellemesen édes ismerös parfumillat hihetetlen velegyet alkotott...4 ev ...4 eve nem lattam, es minden erthetöve val most. Miert tunt el, miert nem hallatott magarol többet akkor...az akarnok muszlim ferfi magaval vitte keletre...es nem volt szabadulas többet vagy visszateres...nem tudtam, hogy Mogadishouba ment. Bar kitalalhattam volna. A piperköc hiu öregember a penzt leste hiun, de sosem lelte. Megis sokan bedöltek neki, mint mindig, mindenhol...Mogadishou vonzotta a könnyu penzt lesöket....Gyenge, piti kis kalozok gyulekezö helye volt ez...ezert is voltam itt, hogy a legnagyobbat kiiktassam...talan Rachel segithetettt volna, ha megszolithattam volna...de hagytam a pillanatot tovabbsodrodni...es a nö, ki akkor felsmert engem, tovabbhaladt az uton...melyröl nem volt leterö többe...