www.youtube.com/watch

...Ferrara, ez allt a tablan ami mellett elhaladtam...egy kis eszakolasz varos...megannyi törtenelmi hellyel, terekkel, kanyargo utcakkal, biciklizö lanyokkal, surrogo szerelmes suttogasokkal, emlekekkel, kaveillattal, es mindazzal a titokkal, amit e varos nyujthat az errejaronak...apro, titkok övezte terek, ahol titkosigeretek hangzottak el, sugva fulekbe, kialtva hangosan. Ahogy beertem a varos közepebe, ami nem volt nagy, egyböl megereztem azt az erzest, ami t az utazo akkor erez, amikor olyan helyre er, mintha az otthona lenne. Atadtam magam mindennek, es ereztemazt kellemes meleget, ami atitatott. Leparkoltam, es ballagva elindultam a közelben levö hotel fele...valahol mindenki, aki nagy varosban lakik, videki nyugodt eletre vagyakozik, es valahol mindenki aki videken lakik nagyvarosba vagyik...kimondva-kimondatalanul...megha tagadjak ezt a dolgot is...irigykednek egymasra .....de valojaban melyen szeretik azt, amihez gyökerek, kellemes emlekek kötik....en is igy voltam ezzel..gyulölve szerettem a nagyvarost ahol felnöttem. Mostani ideutam nem uzleti jellegu volt.Talan inkabb kerestem valamit, valamit amit mindannyian teszunk...talan egesz eletunkben. MIt is?Mindenki mast...Amikor utoljara jartam itt ösz volt mar...oktober vege. De mindennek ellenere kelemes idö volt....vegigjartam akkor alenyeges helyeket, bekukkantottam a lottozaokba, leultem az ujsagot olvaso helyiek köze, hallgattam, figyeltem öket, miközben egy capuccinot kortyolgattam...elveztem a pillanatokat...amik örökre velem maradnak...uj erzeseket, es kepeket fedeztem fel...es keszultem egy megmerettetesre. Akkor, minden azon mulott, hogy a feladatot teljesitem-e vagy nem...ha megbukok, eltunok en is, hiszen megtalalnak, es nincs menekves.Ezert aztan jol felkeszultem.MInt mindenki egy nagyobb vizsga elött...akkor ez az ut tökeletes energiafeltöltönek bzonyult...minden illattal, erintessel, szinnel, hanggal, izzel, latvannyal...talan meg most is ezekböl elek...es most, ujra meglatva a helyeket, elesen megjelentek azok a pillanatok, szinte atfedve a jelen valosagot.Megborzongtam...kepzeletunk jateka mit el nem tud hitetni velunk. Ahogy vegigsetaltam azon az uton ahol mar jartam, erztem, es lattam...semmi sem valtozott. Mik azok a dolgok amik allandoak az eletunkben?VAn e allandosag egyaltala?Vagy minden valtozik....?Szerettem hinni, hogy vannak pontok, amikhez visszaterhetunk...talan ezert voltam ujra itt. Valaki azt mondta nekem, hogy emlekszik minden egyes ember arcara, mindenegyes pillanatra egy bizonyos helyröl, egy bizonyosidöszakrol....mik azok a dolgok amik ennyire elesen belenk vesödnek...?Mik jarulnak hozza, hogy ezek a dolgok ennyire elesen vesödnek belenk...valoszinu összefugg az eppen akkori erzelmi allapotunkkal...erdekes kombinacio. Ahogy betertem a kis pasteccheriaba, a bent levök egy pillanatra felpillantottak az ujsagjukbol...talan akkor is itt voltak.Meg a plakatra is emlekszem az ajtorol....tele voltam mindenfele vegyes erzesekkel.Felelemmel, izgalommal az elöttem allo feladattol, illetve kellemes bodito boldogsaggal, attol, hogy athatnak a helyek, es nem kell semminek sem megfelelnem. Leultem ugyanahhoz az astzalhoz, marha annak lehet nevezni, inkabb pultnak mondanakm, es kertem egy capuccinot...Ferrara.Megannyi titok..es megannyi erzelem kavargo egyvelege hömpölygött körulöttem....az a baj, hogy sema szerinti eletunkben, nem jut idönk atelni a pillanatkoat....belejuk bujni, magunkeva tennni öket, mindenestul...illatostul, hangjaival, zajaival, szavaival, szineivel egyutt...ahogy atsuhantak rajtam ezeke, es egy pillanatra az ablak fele fordultam, megborzongtam...mintha kisertetet lattam volna....a valoszinuseg annak, hogy es hogy egyaltalan megjelenik valaki, aki gyerekkorom ota kisert vegig egesz eletemben...szinte a nullaval egyenlö volt.megis, valahogy ugy ereztem, ki kell mennem az utcara...ki nem tenne meg, ha ugy gondolna deja vu-je van.....balra neztem, a sarkon egy zöld kötött pulover szegelyet lattam befordulni...ott allltam, es figyeltem a nem letezö arnyekot....ugy, mint hazörzö kutya a bejaratot....vajon mire varunk egesz eletunkben...es eljön e az a pillanat, amire azt mondjuk...Erre vartunk?