...az a fal, az a kö , amit erintettem a kezemmel, aminek ereztem a meleget, amit összegyujtött a nap folyaman, es most sugarzott ki, a malo meszkö minden egyes rögje eletre keltettte fantaziam...a kanyargos kis utcacska, felulröl beszöve a szölölugas terjeszkedö indaival megnyugtatott.kit nem nyu´gtatna meg?par ezer lakos, totalisan valtozatlan, a törtenelem nyomait hordozo hazak, falak, sarkok, az emberek valtozatlan tajszolasa...az idegenekkel szembeni nyitottsag...a hanyag elegancia...a könnyedtseg...mindez egybeforrt abban a pillanatban, amikor feladatomat teljesitve bekanyarodtam, vegigsimitva a falat, az utcasarkon.Majd hamarosan felfedezik az aldozatot...ja, kerem...ez a szakma ezzel jár...ahogy kiertem a kisvaros egy terecskejere, harsany kialtasok jutottak el a fulembe. az apro piacteren sajtot, mezet, gyumölcsöt, es meglepö modon selymet arultak...selymet...börunkkel szinte kompatibilis kelmét...kompatibilis?egybeolvado...erzesre tökeletes...körulvevö...sejtelmes...igen, ezt is arultak. bar, uj "szakmam" nem egyezett sem a széppel, sem a joval, sem az erzesekkel...engedtem, hogy athasson a ter varazsa...a surgö-forgo emberkavalkad moraja, a szines kelmek hangulatot araszto mely varazsa. Tudtam, hogy mar jartam itt..Portofino....mikoris?jo par eve...bar Föld bolygonk nagy, megis...kergetözunk benne...rajta, kergetjuk esetleges abrandjainkat...sokat ugyan megtalaljak, beteljesulnek, szaporodnak, de sokan valamiert magtalanok maradnak...ragaszkodnak valamihez, ami halott...esetleg a multhoz...esetleg azert mert önnön maguk nem kepes rajönni arra, mi is az, ami valojaban jo az eletben...a szabadsag, a kötetlenseg...a fuggetlenseg...a csönd...es a pillanatok atelesenek egyetemes varazsa illetve a megis egymashoztartozas varazsanak erzese, anelkul, hogy önös celjainknak kihasznalnank ezt. Ez mind megrohant, amikor belekostoltam a lekvarba, amit kinaltak, melle friss sajttal...jo..hmmm...miert zarjuk lemagunkat, miert?milyen pszicholgiai reakciok zajlanak le bennunk, legatolva azt, hogy szabadon ateljunk ilyen pillanatokat...es miert?talan elözö eletunkben elkövetett buneinkert?vagy a sors eleve elrendeltetese alapjan kiosztott lapok miatt?...nem hiszem....valahol, azert mi vagyunk a felelösek a sorsunkkert...ezt vegiggondolva ujult erövel vetettem magam bele a vasari forgatagba, elfelejvte azt, amiert ide jöttem...